A mikroszkóp, mint fontos kutatási eszköz bemutatása, megismertetése. 

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

A tanár bemutatja a mikroszkóp részeit, egy kész metszet segítségével bemutatja a mikroszkóp használatának lépéseit,  felhívja a figyelmet a hibázási lehetőségekre, megmutatja az eszközök balesetmentes használatának módját.

Majd ismerteti, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását.

Kísérlet célja:

A kísérlet mint vizsgálati módszer megismertetése. A kísérletezés lépéseinek elsajátíttatása. Az élettelen környezeti tényezők és a növények egyedfejlődése közötti kapcsolat bemutatása. A csírázást befolyásoló tényezők megismertetése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

Egy főzőpohárban forralunk kb. 1 dl vizet. Előkészítünk két vizsgálati mintát (10-10 szem bab) főzőpohárba.  Az elsőbe annyi csapvizet öntünk, hogy kb. 1 cm-re ellepje a babszemeket. A másodikba ugyanennyit a felforralt, lehűlt vízből, és a tetejére rétegezünk 1 cm vastagságban olajat. Előkészítünk egy harmadik mintát Petri-csészébe a szokásos módon, 10 babszem nedves szűrőpapíron.

A negyedik mintát a harmadikhoz hasonlóan készítjük elő, de szárazon hagyjuk. A mintákat szobahőmérsékletű, sötét helyre tesszük. A kísérlet eredménye:

-          száraz környezetben és kiforralt, olajjal lezárt vízben nem történik csírázás,

-          csapvíz alatt néhány szem kicsírázik,

-          nedves környezetben a legnagyobb arányú a csírázás.

Magyarázat a 3. minta esetében: kedvező feltételek között magas a csírázási arány.

Magyarázat az 1. minta esetében: a túl sok víz káros lehet, elzárhatja a levegőtől a magokat.

Magyarázat a 2. minta esetében: a kiforralt vízben nem maradt levegő (oxigén), az olaj elzárta a levegőtől magokat. A csírázáshoz oxigénre van szükség.

Magyarázat a 4. minta esetében: a csírázáshoz vízre van szükség, víz nélkül nincs csírázás.

Következtetések: a csírázás folyamatához megfelelő mennyiségű vízre és oxigénre van szükség.

Kísérlet célja:

A kísérlet mint vizsgálati módszer megismertetése. A kísérletezés lépéseinek elsajátíttatása. Az élette

len környezeti tényezők és a növények egyedfejlődése közötti kapcsolat bemutatása. A csírázást befolyásoló tényezők megismertetése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

Az alábbi négy mintát állítjuk össze:

1. Petri-csésze: 10 db jól megmosott almamag nedves szűrőpapíron
2. Petri-csésze: 10 db almamag és apróra vágott almadarabkák nedves szűrőpapíron
3. Petri-csésze: 10 db babszem nedves szűrőpapíron
4. Petri-csésze: 10 db babszem és apróra vágott almadarabkák nedves szűrőpapíron

Lefedjük üveglappal majdnem teljesen a mintákat és szobahőmérsékletű sötét helyre tesszük.

A csírázást gátló anyagok hatásának jellemzői: akadályozzák a magok csírázását, faj specifikusak.

A csírázást gátló anyagok szerepe: nedvdús termések belsejében gátolják a magok csírázását akkor is, ha egyébként a csírázás feltételei teljesülnek.

Kísérlet célja:

Az életközösségek és az élettelen környezet közötti anyagáramlás bemutatása. A gázcserenyílások felépítésnek és működésének bemutatása. Megfigyelési képesség fejlesztése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

Korallvirág  levelének színéről és  fonákjáról készült nyúzatot mikroszkóp alatt vizsgálunk. Megállapítható, hogy a levél fonákján számuk átlagosan magasabb, mint a levél színén. A mikroszkópi kép kivetíthető a táblára, így lehetőség van megmutatni az egyes képleteket. A metszet feliratokkal szerepel az anyagban.

Kísérlet lebonyolításának feltételei: